A hüllők (latin nevükön Reptilia) négylábú magzatburkos állatok.
   Napjainkban négy rendjük ismeretes:

• Teknősök: 307 faj
• Krokodilok (krokodilok, kajmánok, alligátorok és gaviálok): 23 faj
• Felemásgyíkok (új-zélandi hidasgyíkok avagy tuatarák): 2 faj
• Pikkelyes hüllők (gyíkok, kígyók és ásógyíkalakúak (Amphisbaenia)): 7908 faj

            Hüllők összesen: 8240 (2005 januári adat)

   A klasszikus álláspont szerint a hüllők közé tartozik valamennyi magzatburkos állat, a madarak és az emlősök kivételével. Tehát a hüllők úgy definiálhalók, mint a krokodilok, alligátorok, hidasgyíkok, gyíkok, kígyók, ásógyíkalakúak és teknősök csoportja, amelyek együttesen a Reptilia (a latin repere, "kúszás" szóból) osztályt alkotják. Ez a definíció ma is érvényes.
   A hüllőket és kétéltűeket tanulmányozó zoológusokat herpetológusoknak nevezik.

   A hüllők születésük pillanatától kezdve tüdővel lélegeznek. Egyes teknősfélék kivételével valamennyi hüllőt pikkelyek borítják A teknősök és a krokodilok vastag páncélját a bőrükben lévő bőrcsontok alkotják. Toll vagy szőr nincs rajtuk. Növekedésük alatt rendszeresen vedlenek. Ekkor részben vagy egészben (pl. kígyók) levetik magukról a régi elhalt, hártyaszerű, legkülsőbb bőrréteget.

   A legtöbb hüllő ivarosan szaporodik. Léteznek ivartalanul szaporodó pikkelyes hüllők, melyek közül jelenleg a gyíkoknál hat család, a kígyóknál pedig egy faj ismert. Egyes pikkelyes hüllőknél a nőstényekből álló populáció is képes az anyaállatok egynemű, diploid klónjainak létrehozására. Az ivartalan szaporodás, avagy partenogenezis számos gekkófajra jellemző, de elterjedt a tejufélék (különösen az Aspidocelisek) és a nyakörvesgyík félék között is. A partenogenetikus fajok közé tartoznak még a kaméleonok, az agámák, az éjszakai gyíkok és a vakkígyófélék.

   A születésük minden esetben a szárazföldön történik. A legtöbb hüllőfaj tojásrakó (ovoparia), a pikkelyes hüllők rendjébe tartozó egyes fajok azonban félelevenszülők (ovoviviparia), vagyis az utód még a tojás lerakása előtt kikel, emellett léteznek elevenszülők (viviparia) is, melyeknél a kalcium héjú tojás sem jön létre. Az elevenszülő fajok magzatait az emlősökéhez hasonló magzatburok veszi körül. Utódaik fennmaradását általában megelőző gondoskodással próbálják biztosítani (például a teknősökre jellemzően elássák a tojásokat, esetleg őrzik a fészket, ahogyan a krokodilok).

   Hidegvérű állatok, a testük hőmérséklete a külső környezetük hőmérsékletéhez igazodik, miáltal a napsütés melege tölti fel őket energiával. (Kivétel ez alól a kérgesteknős, melynek testhőmérséklete magasabb a környezeténél.)

   A hüllők idegrendszere fejlettebb, mint a kétéltűeké és számos tulajdonsága emlékeztet az emlősökére és a madarakéra. Az emberhez hasonlóan tizenkét koponyaideg-párral rendelkeznek (a fejletlen gerincesek közül elsőként). Agyuk két féltekére oszlik, mérete nem haladja meg a testtömegük 1 százalékát, ennek azonban elég nagy részét képesek hasznosítani. Érzékszerveik rendkívül kifinomultak, különösen a kígyóké, amelyek Jacobson-féle szerve járulékos szaglószervként segíti a nyelv öltögetésével a szájba juttatott íllatanyagok érzékelését. Emellett némelyik kígyófaj (óriáskígyók, csörgőkígyó) a zsákmány felderítését megkönnyítő infravörös sugarakat (hősugarakat) érzékelő gödörszervvel is rendelkezik, melynek képét agyuk neuronhálózata teszi élessé. A kaméleonok központi idegrendszere egy összetett mechanizmus révén képes megváltoztatni az állat speciális pigmentjeinek színét.

   A teknősök, krokodilok, gekkok nyelve osztatlan, rövid és izmos, míg a kaméleonoké bunkóban végződik és akár 20cm-re vagy annál hosszabbra is kiölthető. Szemüket szemhéj borítja, még a kígyókét is csak náluk ez összenőtt és teljesen átlátszó.

   Azok a krokodil könnyek...
   A krokodilok a szóbeszéd szerint sírnak evés közben. Számos mítósz és folklór jött létre ekörül a meglepő tény körül, mint például hogy a krokodil bűntudatot érez, de ez valójában nem igaz. A krokodil azért távolít el folyadékot a testéből, hogy több hely jusson a levegő számára. Ehhez járul az a tény, hogy a krokodil orrürege rendkívül kicsi.

   Némelyik hüllőfaj igen jól tartható lakásban, még házi kedvencé is válhat. Feltéve, ha a tulajdonságaikat figyelembe véve legkedvezőbb feltételeket teremtjük meg számukra.